Kecskemét és a Kiskunság

A Kiskunság - Magyarország egyik legjelentősebb kultúrtája - zsigerileg ivódott bele a magyarság lelkületébe. Kultúránk megszámlálhatatlan szálon kötődik a hajdan végtelennek tűnő fás-ligetes, homokdűnékkel és szikes tavakkal tarkított pusztához, a pusztai tanyavilághoz, valamint a pusztából kisarjadó, egykori mezővárosokhoz. Szkíták, kunok, Petőfi, Bánk bán, Kodály, szecesszió - ezek nem csupán fontos elemei hazánk kultúrájának, de elvitathatatlanul a magyar identitás meghatározó és elidegeníthetetlen tényezőivé is váltak a hol vérzivataros, hol lélekemelő évszázadok során. A Kiskunságot megismerni nem csupán egy fizikai értelemben vett utazás, de szimbolikus utazás is a magyar lelkület és a magyar kultúra mélyebb megértése, megélése felé.

A Kiskunság az Alföldön, a Duna-Tisza közi homokhátság nagyobbik részén nyújtózik, mintegy 5000 km2-en, szinte teljes egészében Bács-Kiskun megye területén, a Dél-Alföld régióban. Mivel pontos határait csupán a hagyomány jelöli ki, könnyen előfordulhat, hogy a különböző leírások egyes településeket, kisebb tájegységeket egyszer leszakítanak, máskor meg éppen hozzátoldanak. Az Ős-Duna alföldi hordalékkúpjának maradványaként létrejött homokvidéket északon a Gödöllői-dombság, északkeleten a Közép-Tiszavidék, délkeleten az Alsó-Tiszavidék, délnyugaton a Bácskai-síkvidék, északnyugaton pedig a Duna menti síkság határolja.

A homokos, löszös, illetve ártéri síkságot egykor jobbára ligetes erdők, mocsarak és kisebb-nagyobb tavak borították. A 16-18. században a mértéktelen erdőirtás és legeltetés következményeként a homoktakaró mozgásba lendült, és csak a 19. század elején megindult fásítás és intenzív kertgazdálkodás, szőlőtelepítés tartóztatta fel. A szélmozgás hatására a félig kötött futóhomok kisebb-nagyobb foltokban még ma is mozog (Soltszentimre, Bikatorok, izsáki Balázs-puszta, Bugac, Illancs). Megkötésére javarészt akácosokat, kisebb részt nyárfát, erdei- és feketefenyőt telepítettek. A homokos puszta öt reliktum területét az 530 km2-en elterülő, mozaikos elrendezésű Kiskunsági Nemzeti Park őrzi. A többi része kultúrtáj: szántóföldek, kertgazdaságok, szőlők, kaszálók, legelők, illetve egy Európában egyedülálló, sajátos település- és gazdálkodási szerkezet, az úgynevezett tanyavilág, mely körülöleli a térség falvait és városait. Bár történelmileg nem tartozik hozzá, jelenleg mégis a Kiskunság központjaként tekinthetőa bő százezres lélekszámú Kecskemét, Bács-Kiskun megye székhelye, ahol az 1975-ben alapított nemzeti park központja is található.

A teljes dokumentum letöltése a pályázati oldal végén. 

© Pécsi Emőke 2020.            Az oldalakon szereplő szövegeket szerzői jog védi, üzleti célú felhasználásuk kizárólag a szerző hozzájárulásával és forrásmegjelöléssel lehetséges.